Jogérvényesítés

A fogyasztói jogérvényesítés lehetőségei

Először is tisztázni kell azt a kérdést, hogy mikor van szükség jogaink érvényesítésére. Ha ugyanis vásárlunk egy árucikket és az hibátlanul működik, akkor nyilvánvalóan nem szükséges jogainkkal élni, hiszen elégedettek vagyunk a termékekkel.

A tapasztalat azonban sokszor azt mutatja, hogy az előbb írt példa sajnálatosan idilli csupán, mivel számos esetben fordul elő, hogy a megvásárolt termék a vásárlás után elromlik és kiderül, hogy hibás. Ez esetben fontos, hogy tudatos fogyasztóként viselkedve ne hagyjuk annyiban a dolgot, hanem vigyük azt vissza a vásárlás helyszínére. Ekkor már valóban beszélhetünk jogérvényesítésről.

Jogérvényesítés a kereskedővel szemben

Jó, ha tudjuk, hogy alapvetően négy fajta igénnyel élhetünk a kereskedővel szemben: elsősorban kérhetjük a vásárolt termék kijavítását, kicserélését, amennyiben pedig ez utóbbiakat a kereskedő nem vállalja vagy pedig megfelelő határidőn belül ezeket nem tudja megtenni, akkor a hibás termék árából a körülményeknek megfelelő mértékű visszatérítését kérhetjük, illetve az egész vételár visszatérítését is.

Felmerül az a kérdés is, hogy mit tehetünk akkor, ha a kereskedő nem teljesíti kérésünket vagy egyéb problémánk van a vásárlással kapcsolatban. Ez esetben panasszal élhetünk a kereskedőnél. Panaszunkat közölhetjük szóban vagy írásban. Ha az előbbivel élünk, akkor a vállalkozás köteles ezt haladéktalanul kivizsgálni és ha kell, orvosolni.

Ha ennek eredményével nem vagyunk elégedettek vagy olyan a panasz természete, hogy azt a kereskedő nem tudja helyben vizsgálni, akkor mindkét esetben jegyzőkönyvet kell, hogy felvegyen erről a vállalkozás. Ennek tartalmaznia kell magát a panaszt és a vállalkozás ezzel kapcsolatos álláspontját. Fontos, hogy a jegyzőkönyv másolatának egy példányát át kell adnia a fogyasztónak.

Írásban is lehetőségünk van panaszt tenni, ekkor kérhetjük a kereskedőtől az úgynevezett vásárlók könyvét. Ha ebbe beleírjuk kifogásunkat, akkor legkésőbb a panasztételtől számított harminc napon belül a vállalkozás erre válaszolni köteles, sőt, ha elutasítja kérésünket, indokolnia is kell. Ha így sem járunk sikerrel, akkor fontos, hogy tisztában legyünk azzal: nem ért véget itt a kör, hanem fordulhatunk egyéb fórumokhoz: a békéltető testületekhez, illetve bíróságokhoz.

Tévhitek a hatóságokra és azok egyedi jogviták megoldásával kapcsolatos hatáskörére vonatkozóan

Mielőtt azonban megismerkednénk a békéltető testületekkel és a bíróságokkal, fontos eloszlatnunk egy tévhitet. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége számos esetben találkozott olyan panaszokkal, amelyben a fogyasztó azt sérelmezi, hogy egyéni jogvitája, követelése ügyében az adott fogyasztóvédelmi hatóság nem nyújtott megoldást számára.

Fontosnak tartjuk azt tisztázni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Magyar Energia Hivatal) nem arra hivatottak, hogy az egyéni fogyasztói jogvitákat megoldják. Nem is oldhatják meg azokat, hiszen a jogszabály szerint erre nincsen hatáskörük.

Ezen hatóságok szerepe az, hogy a vonatkozó jogszabályokat betartassák a vállalkozásokkal és amennyiben jogsértést tapasztalnak, akkor eljárást kezdeményezzenek. Ha pedig az eljárás eredményeképpen megállapítják, hogy jogszabálysértés történt, akkor a meghatározott jogkörükben eljárva tudnak a jogsértőkkel szemben szankciót foganatosítani és bírságot kiszabni. Így egy fogyasztói megkeresés esetén nem vizsgálhatják, hogy a fogyasztónak vagy a kifogásolt vállalkozásnak van-e igaza, hanem csak azt vehetik figyelembe, hogy történt-e valamilyen előbbiekben említett jogszabálysértés.

Így a hatóságok az előbbiekben ismertettek szerint nem járhatnak el egyedi jogvitákban, emiatt azokat a békéltető testületek és a bíróságok hivatottak rendezni.

Békéltető testületek

Hazánkban már több, mint tíz éve működnek a békéltető testületek. Mit érdemes tudni róluk?

A békéltető testületek arra hivatottak, hogy közvetítsenek a kereskedő és a fogyasztó között, ha közöttük jogvita támad a vásárlással, szolgáltatással kapcsolatban. A testületek eljárásakor egyezséget kísérelnek meg elérni a fogyasztó és a kereskedő között. Ha ez sikerül, mindkét fél elégedetten távozik a meghallgatásról és meg is oldódik a vita. Lényeges megjegyezni, hogy a békéltető testületek eljárása gyors, szakszerű és ami a legfontosabb: ezek igénybe vétele ingyenes a fogyasztók számára.

Ha tehát valamilyen problémánk akad egy vállalkozással kapcsolatban, például két hét után elválik a sportcipőnk vagy egy méregdrága új bútor idő előtt használhatatlanná válik, de a kereskedő minden panaszunkat elutasítja: nyugodtan forduljunk a lakóhelyünk szerint illetékes békéltető testülethez.

Itt csupán ki kell töltenünk egy formanyomtatványt és cserébe szakszerű és hozzáértő személyes véleményt kapunk a megfelelő emberektől. Könnyen lehet, hogy a vitánk is megoldódik a kereskedővel. A békéltető testületekről tudni kell, hogy a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarák mellett működnek, így minden megyében működik egy, valamint a fővárosban is.

Fontos azt is tudni, hogy a vállalkozás nem köteles együttműködő magatartást tanúsítani és csak akkor köteles teljesíteni a testület határozatában foglaltakat, ha alávetési nyilatkozatával a testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ha ilyet nem tesz, akkor az eljáró tanács csupán ajánlást hozhat és a kereskedő maga dönti el, hogy teljesíti-e az ajánlásban foglaltakat.

Polgári bíróság

Amennyiben a kereskedő elutasította kérésünket és a békéltető testület előtt sem mutat együttműködő magatartást, akkor már egyedül csak a polgári bírósági úton való jogérvényesítés lehetősége marad számunkra. A békéltető testület eljárásával szemben a bírósági út hosszadalmas, gyakran évekig is elhúzódhat. Ráadásul drága, hiszen pervesztesség esetén a perköltséget nekünk kell állni, melynek összege akár többszázezer forintra is rúghat pertől függően.

Azt fontos persze leszögezni, hogy a bírósági eljárást – amennyiben az megindul – a vállalkozás nem kerülheti meg, így ha bíróság előtt vonjuk a kereskedőt perbe, a bíróság döntése mindenképp kötelező erővel bír számára, persze ugyanígy számunkra is. Javasolt ezért a bírósági igényérvényesítés előtt még az előbb említett békéltető testületek előtt megkísérelni megoldani a felmerült fogyasztói jogvitát.

Európai Fogyasztói Központok Hálózata

Az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának elsődleges feladata a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésének elősegítése. A hálózatnak az Európai Unió minden tagállamában – valamint Norvégiában és Izlandon is – van egy központja, ahova határon átnyúló panasz esetén fordulhatnak a tagállam fogyasztói. Határon átnyúló panasznak minősülnek a külföldi vásárlással, szolgáltatás igénybevételével kapcsolatosan felmerülő fogyasztói panaszok.

Fontos tudnunk, hogy a határon átnyúló fogyasztói panaszok esetén a vásárlás, illetve a szolgáltatás helyszíne szerinti jogszabályok az irányadók, és az igényünket is a másik tagállambeli fórum előtt tudjuk csak érvényesíteni. Azonban a Fogyasztói Központok leveszik ezt a terhet vállunkról és közvetítenek köztünk és a külföldi vállalkozás között.

A külföldi vásárlással, szolgáltatással kapcsolatos panaszbejelentést a fogyasztó a nemzeti Fogyasztói Központban teheti meg, ahol a panasz angol nyelvre történő fordítását követően megküldésre kerül a lefordított anyag a másik tagállam Fogyasztói Központjába. A gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam irodája közvetlen megkereséssel fordulhat a gazdálkodó szervezethez. Ha a megkeresés eredményes, általában nincs szükség további lépésekre, és a fogyasztói panasz rendezése eredményesen zárul. Amennyiben nem vezet eredményre, tájékoztatást nyújt az igényérvényesítési lehetőségekről, különös tekintettel az alternatív vitarendezési eljárásokról, valamint azok feltételeiről, mely a hazai Fogyasztói Központon keresztül jut el a panaszoshoz.

A Fogyasztói Központok eljárása írásbeliségen alapul. A fogyasztók személyesen vagy írásban (ez lehet elektronikus és hagyományos levél is) fordulhatnak a Fogyasztói Központhoz, de konkrét megkeresés esetén, elsősorban a fordítási feladatok miatt, elengedhetetlen az írásos forma.

Jó, ha tudjuk, hogy hazánkban az Európai Fogyasztói központ a jelenlegitől eltérően 2011. január elsejétől már a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetén belül fog működni.