Jogi rovat - Európai Unió
A fogyasztókat meg kell védeni az új hirdetési technikák miatti visszaélésektől
Az Európai Unió Belső piacért felelős Bizottsága szerint az agresszív és félrevezető új hirdetési technológiákat korlátok közé kell szorítani, így például azok kommunikációjában úgynevezett nyomonkövetési figyelemfelhívásokat kell közzétenni és a fórumok moderátorainak moderálási tevékenységét erősíteni kell.
Amíg a 2005-ös, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló Irányelv egységes szerkezetben tartalmaz a félrevezető és agresszív hirdetésekkel szembeni rendelkezéseket, addig már sok újabb probléma merült fel a téma kapcsán, ami az új reklámozási technikák térnyeréséből és az internetes technika fejlődéséből eredeztethető.
Így újabban megfigyelhető az úgynevezett nyomonkövetési hirdetések használata és az agresszív hirdetési technikák, mint például amikor kívülálló személyek magánjellegű e-maileket olvasnak el, illetve internetes közösségi oldalakat és földrajzi helymeghatározást is felhasználnak ahhoz, hogy egyénre szabott hirdetési technikákat alkalmazhassanak. Az ilyen és ehhez hasonló technikák már a magánélet privát szféráját veszélyeztetik, hiszen abban már az egyén magatartását követik nyomon, ilyen például a különböző cookie-k használata.
Mindezek megelőzése végett a Bizottság szerint tisztán olvashatóan fel kell tüntetni a vonatkozó online hirdetéseknél a „nyomonkövetési hirdetés”’ szavakat, együtt egy ablakkal amiben röviden bemutatják és elmagyarázzák az ilyen hirdetések lényegét. Felhívják továbbá az Európai Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy biztosítsák, hogy a gyűjtött és kezelt adatokat tartsák egymástól teljesen elkülönítve.
Fontos ezen kívül az, hogy a fogyasztók világos, elérhető és minden részletre kiterjedő információt kaphassanak arról, hogy adataikat hol gyűjtik és hogyan használják fel. Ezeket az információkat csak akkor szabad megtartani és használni, ha ahhoz a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adta.
Felhívják továbbá arra is a Bizottság, valamint a tagállamok figyelmét, hogy az UCP Irányelv elfogadásakor még nem számoltak az előbb írt internetes hirdetések fejlődésével, ezért az Irányelvet megfelelően kell alkalmazni. Az egyes internetes oldalak fórumaira beírt, termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói hozzászólások nem csak félrevezethetik a fogyasztókat, de a vállalkozások jóhírnevét is alááshatják akár egy kattintással.
A tagállamoknak ezen kívül erősíteni kell a különböző fórumokon tevékenykedő moderátorok szerepét, akik azért vannak, hogy a rejtett reklámtevékenységet megelőzzék. Továbbá különböző információs kampányokat kell indítani annak érdekében, hogy figyelmeztessék a fogyasztókat a reklámhirdetések rejtett formáira.
Azért, hogy javítsák a fogyasztók biztonságát és biztosítsák az átláthatóságot, az Európai Bizottságnak azt javasolták, hogy fejlesszenek ki egy internetes oldalcímkézési rendszert. Ilyen például az European Privacy Seal, mely azt tanúsítja, hogy az adott oldal megfelel bizonyos adatvédelmi követelményeknek és ezzel segít felszámolni az interneten jelenleg megfigyelhető, ismertetett hirdetési gyakorlatokat.
Azért, hogy megvédjék az olyan speciálisan védendő fogyasztókat, mint például a gyermekek, felkérték továbbá a Bizottságot, hogy alkossanak és hirdessenek meg az EU-ban egy úgynevezett hirdetési műveltségi programot-képzést.
Még mindig kiaknázatlanok a belső piaci szolgáltatásokról szóló Irányelvben rejlő lehetőségek
Az információhiány és az egyéb szükségtelen adminisztratív terhek még mindig erőteljes gátló tényezői a határon átnyúló kereskedelemnek. Ezt állapította meg az Európai Unió Belső Piacért felelős Bizottság nemrég kiadott jelentésében. A jelentésben konkrét javaslatokkal éltek a tagállamok felé arra vonatkozólag, hogy javítsák a belső piaci szolgáltatásokról szóló Irányelv tagállamokon belüli érvényesülését.
A 2006-ban elfogadott Irányelvnek az a célja, hogy a szolgáltatók számára megnyissa az EU egységes piacát és hogy megkönnyítse a határon átnyúló kereskedelmi szolgáltatások igénybe vételét. Az Irányelvben rejlő lehetőségek azonban még mindig kihasználatlanok. A Bizottság rámutatott arra, hogy a tagállamok leginkább úgy tudják elősegíteni az Irányelv megfelelő alkalmazását, ha biztosítják a vállalkozások számára azt, hogy könnyen jussanak információkhoz és ha közigazgatási együttműködést kezdeményeznek.
A Bizottság elismerte azt, hogy a tagállamok így is sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy implementálják a rendkívül bonyolult Irányelvet, azonban tény, hogy az implementáció folyamatát még mindig optimalizálni kell azért, hogy a jogforrás által kínált előnyöket a megfelelő mértékben tudják kihasználni a belsői piaci szolgáltatói szektorban.
Az egyablakos ügyintézési pontok funkcióját erősíteni kell, azokat széleskörű E-Kormányzati portálokká kellene fejleszteni azzal, hogy az eljárások és alakiságok távolról is teljesíthetőek legyenek elektronikus úton. Szükséges a szolgáltatásnyújtók megfelelő információkkal való ellátása is, beleértve a vonatkozó adókról való tájékoztatást is. Az egyablakos ügyintézési pontokról nyújtott fenti információkat pedig elérhetővé kell tenni egyéb nyelveken is, értve ez alatt különösen a szomszéd országok nyelveit.
A Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyablakos ügyintézési pontokat, valamint a határon átnyúló szolgáltatások által kínált lehetőségeket még mindig nem ismerik a vállalkozások. Emiatt a Bizottság felhívta az Európai Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy különböző információs és egyéb kampányokat indítsanak azért, hogy javítsák az egyablakos ügyintézési pontok ismertségét.
Végül, de nem utolsósorban a jelentés sürgeti a tagállamokat, hogy a közszférában dolgozók képzésére nagyobb hangsúlyt fektessenek azért, hogy a közigazgatási együttműködéseket szorgalmazzák és megkönnyítsék a határon átnyúló szolgáltatások igénybe vételét. Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy egy belső piaci információs rendszer felállítása jótékony hatással lenne a vázolt problémára, mely a nemzeti és régiós elektronikus együttműködést segítené elő.
Erősödő fogyasztói jogok Európa-szerte
A fogyasztói jogok fejlődésének lehetséges irányait vizsgálja az Európai Unió Belső piacért felelős Bizottsága. A Bizottság ugyanis nemrég fogadott el egy jelentős módosítási csomagot, amely a jelenlegi Uniós fogyasztói jogoknak a felülvizsgálatára irányul.
Az elfogadott szövegtervezet kapcsolódik az új Fogyasztói jogokról szóló Irányelvhez, amely a vonatkozó jogterület 4 szegmensét foglalná magában. Így a javaslat lefedné az összes értékesítési tevékenységet, történjen az boltban, telefonon, postai úton vagy üzleten kívüli értékesítéssel. A Bizottság szerint az új szabályoknak az online vásárlók jogait különösen erősíteniük kell, ugyanígy növelniük kell a fogyasztói bizalmat és a határon átnyúló kereskedelmet.
A kezdeti javaslattal ellentétben, mely a maximum harmonizációt támogatta a fogyasztói jogok minden területén, a Bizottság végül a minimum és maximum harmonizáció ötvözésével fogadta el a tervezetet. E szerint több területet a maximum harmonizáció követelményei szerint szabályoznának, ilyen például a tájékoztatási kötelezettség, az egyes határidők, valamint a felmondás joga a távollévők között és az üzleten kívüli értékesítés alkalmával megkötött szerződések esetén.
A cél az, hogy növeljék az átláthatóságot mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára, miközben biztosítják azt a szabadságot is a tagállamoknak, hogy egyes területeken magasabb követelményeket állítsanak fel. A jelenlegi bizottsági javaslat erősíti a fogyasztók elektronikus üzletkötésbe vetett bizalmát, miközben a kis- és középvállalkozások felvirágoztatását is célul tűzi.
Néhány bizottsági tag azon az állásponton volt, hogy az Európai Bizottság javaslatát már kezdetektől fogva el kellett volna utasítani, mivel az általa javasolt maximum harmonizációt egy politikai csoport sem tudta támogatni és ezzel kevés teret hagyott egy esetleges kompromisszumnak. A maximális és a minimális harmonizáció közötti egyensúly megteremtése igen nehéz feladat elé állította a belső piacért felelős bizottság politikai csoportjait.
Voltak, akik a minimum harmonizációt támogatták, ami lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy szigorúbb követelményeket állítsanak fel egyes területeken, miközben biztosítják a fogyasztók magas szintű védelmét. Olyan érvelés is elhangzott, miszerint egy általános Uniós szintű harmonizáció biztosítaná az átláthatóságot, ami egyszerre kedvezne mind a fogyasztóknak, mind pedig a vállalkozásoknak, mivel ez utóbbiak működését egyszerűsítené és lehetővé tenné, hogy tevékenységüket kiterjesszék. Ezzel pedig a fogyasztók szélesebb körű palettából választhatnának termékeket, ami erősítené az árversenyt is.
A végső szavazás előtt volt, aki kifejtette, hogy az ő pártja a csomag javaslatai ellen fog szavazni, mivel úgy hiszi, hogy néhány területen az a fogyasztói jogok gyengüléséhez vezetne, ez pedig elfogadhatatlan a számukra, hiszen az Irányelv elsősorban a fogyasztói jogoknak kíván kedvezni, nem pedig a belső piacnak.
Egy másik képviselőcsoport szintén a javaslatok ellen szavazott, mivel álláspontjuk szerint a jelenlegi szöveg túl sok területen vezetett volna be a maximális harmonizációt.
Egyes nyilatkozatok szerint a tervezet jelenlegi állapotában még átmenetinek minősül és több benne lévő dolgot még módosítani kell a fogyasztók és a vállalkozások érdekében. A plenáris szavazást ezért még számos egyeztetésnek kell megelőznie.
Végül Malcolm Harbour bizottsági tag kifejtette, hogy egy második olvasatban történő szavazás elengedő időt biztosítana számukra arra, hogy újratárgyalhassák a részleteket. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy semmiképpen nem lenne kedvező a fogyasztók számára, ha a javaslattal kapcsolatban történő egyeztetések megrekednének.
A jelenleg Európai Unióban érvényben lévő fogyasztóvédelmi jogszabályok négy mögöttes Irányelven nyugszanak: ide tartoznak a tisztességtelen szerződési feltételekről, az adásvételről és jótállásról, a távollévők között kötött és a üzleten kívül megkötött szerződésekről szóló irányelvek, amelyek a minimumharmonizáció eszközével élnek. A tagállamok időközben több szabállyal is kiegészítették ezeket, aminek eredményeképpen az Uniós fogyasztói szerződéses jog 27 egymástól különböző jogforráson alapszik.
Az Európai Unió Bizottsága 2008-ban azzal a javaslattal élt, hogy a létező Irányelveket vizsgálják felül és azokat egyesítsék egy maximális harmonizáció keretében. Az ennek eredményeként megalkotott új Irányelv meghatározná többek közt, hogy mely információkat lenne kötelező megadni egy szerződésben, mennyi ideje van egy kereskedőnek házhoz szállítani a terméket, illetve, hogy mikortól száll át a kárviselés veszélye a vállalkozásról a fogyasztóra.
Meghatározza a fogyasztónak azt a jogát, hogy felmondással éljen, és hogy egy hibás terméket kijavíttathat vagy kicseréltethet. Végül tartalmazza továbbá azoknak a szerződési feltételeknek a felsorolását is, amelyek az Európai Unión belül tisztességtelennek minősülnek.
Európai Unió - kötelezővé tennék a textíliák származási helyének feltüntetését
Az Európai Unió Belső piacért felelős Bizottsága kötelezővé tenné a harmadik országból származó Európai Unión belül forgalmazott textíliák esetén a származási hely feltüntetését. A Bizottság ezért kezdeményezte a textíliákra vonatkozó Uniós rendelkezések módosítását. Az EU-ból származó textiltermékeknél pedig a gyártóra bíznák, hogy feltüntetik-e a származási helyet vagy sem.
A Bizottság nemrég voksolt az új jogszabálytervezetről, mely a származási hely és az állati eredet feltüntetésére vonatkozó szabályokat rendezné. A tervezet célja, hogy egyszerűsítse a textíliák címkézésének szabályait és hogy elősegítse az új rostanyagok alkalmazását a gyártás során. Bátorítani kívánja a textil- és ruhagyártás során alkalmazott újítások bevezetését is, mely egyszerre könnyítené a rostanyagokat felhasználó gyártók helyzetét, valamint ezáltal a fogyasztók is jobb minőségű termékekhez jutnának hozzá.
A Bizottság azt is megállapította, hogy a fogyasztók megtévesztését csak úgy lehet megelőzni, ha harmadik országból való származás esetén kötelezővé teszik a textiltermékek származási helyének feltüntetését. A címkézés bármelyik, az Európai Unión belüli tagállam hivatalos nyelvén történhet.
Toine Manders rapportőr elmondta, hogy az egységes címkézési szabályok hiánya miatt az Európai Unió hátrányos helyzetben van, mivel más országokban, így például Kanadában, Kínában, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban már kötelezővé tették az importált termékek esetén a származási hely megjelölését. Az eredet helyének feltüntetése megkönnyítené a fogyasztók választását, továbbá csökkentené azoknak a vásárlói panaszoknak a számát, amelyek a félrevezető tájékoztatással kapcsolatosak.
A jogszabály tervezete szerint csak akkor tüntethetnék fel származási helyként az Európai Uniót, ha a meghatározott gyártási folyamatok közül legalább kettő az Európai Unión belül történt, így például a textilterméket az EU-n belül fonták, illetve szőtték.
Jelenleg az is megfigyelhető, hogy a fogyasztók sokszor meggondolatlanul vásárolnak valódi szőrméből készült termékeket, mivel a szőrme potenciális egészségügyi kockázatot hordoz azok számára, akik allergiásak az állati eredetű textilekre. A jogszabály ezen is változtatna és kötelezővé tenné az erre való figyelemfelhívást a textiltermékeken azért, hogy ezeket a kockázatokat a fogyasztók felismerjék. Így a jövőben az állati eredetű, nem textil részeket is tartalmazó termékeknél várhatóan kötelező lesz a fenti figyelmeztetés feltüntetése.
A Belső piacért felelős Bizottság felkérte továbbá az Európai Unió Bizottságát, hogy készítsenek el egy jelentést két éven belül és vizsgálják meg, hogy hogyan lehet segíteni az uniós fogyasztóknak abban, hogy vásárlásaik során tudatos döntést hozzanak. Ennek eredményétől fog függni az, hogy szükséges-e az Uniós címkézési szabályok további felülvizsgálata. A jelentés részeként megvizsgálják a jelenleg támasztott jelölési követelményeket, így többek közt a különböző figyelmeztető jelzéseket, ruha- és cipőméretek jelöléseit és az egészségügyi és biztonsági felhívásokat is.
Az új szabályok ugyanakkor nem vonatkoznának azokra a textiltermékekre, amelyeket egyéni vállalkozók állítanak elő. A bizottság ajánlását az Európai Parlament végül második olvasatában elfogadta.
Fogyasztóvédelmi politika az EU-ban
Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikai stratégiája (2007-2013)
A közösségi fogyasztóvédelmi politikai stratégia (2007-2013) hatásvizsgálatainak összefoglalása
Zöld Könyv a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról
Európai Uniós jogforrások
Az Európai Unió legfontosabb fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogforrásai
A fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 87/102/EGK tanácsi irányelv
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 85/577/EGK tanácsi irányelv
A távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv
Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló 94/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
A fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyesvonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 86-100. cikke
A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 10-11. cikke
Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyéb fontos Irányelvek
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/121/EK irányelve ( 2009. január 14. ) a textiltermékek elnevezéséről (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve ( 2009. június 18. ) a játékok biztonságáról EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/122/EK irányelve ( 2009. január 14. ) a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről EGT-vonatkozású szöveg
A tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 2003/33 EK Irányelv
A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK Irányelv
Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 200/13/EK Irányelv
A másnak látszó és ezáltal a fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közlítéséről szóló 87/357/EGK Tanácsi irányelv
Fogyasztóvédelmet érintő fontos EK Rendeletek
Az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentésére, illetve a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozó állítások engedélyezésének elutasításáról szóló 1025/2009. EK rendelet(hatályos: 2009.11.18-tól)
A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet (alkalmazni kell: 2013. július 11-től)
A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1031/2007 EK rendelet
A harmadik országokból behozott termékek termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről szóló 339/93/EGK Rendelet